simple website builder

Tanácsok kezdő robogósoknak



A vespások tegeződnek és most már Te is az vagy! Az alábbi tanácsainkkal nem elrémiszteni szeretnénk a robogózástól, hanem azt, hogy egy kellemes élménnyel és főleg épen érj vissza. Lehet, hogy túlzónak tűnnek az alábbi intelmek egy 50-es robogóra, de tapasztalatunk szerint jobb félni...

Öltözet
50 ccm-es robogóra nem életszerű légzsákos bőrruhát húzni, pláne a nyári melegben. A másik véglet a gyakran látott flip-flop papucs - izompóló - fürdőnadrág öltözet, ami balesetvédelmi szempontból erősen ellenjavallt.
Próbáljunk a kettő közötti, legalább egy erős szövetű farmert és fölsőt, valamint zárt cipőt húzni. Mindig gondoljunk arra, hogy egy esésnél hány méter aszfalton csúszás után fogy el a bőrünk a csontig és tovább?

A bukósisak mindig legyen becsatolva, haladás közben pedig a plexi lehúzva. Napközben is, de különösen napnyugtakor nagy az esély hogy méhekkel, bogarakkal találkozunk és még 40-nel sem mindegy, hogy közvetlenül az arcunkon, szemünkben, vagy a plexin landolnak.
A protektoros bőr motoros kesztyű -amit ingyenesen adunk használatra- szintén kötelező viselet! Esésnél először ugyanis ösztönszerűen a kezünket tesszük le és nem baj, ha a tenyerünkön is megmarad a bőr, esetleg később még szükségünk lehet rá...


Testtartás
Vegyünk fel kényelmes vezetői ülés pozíciót! Egyenes háttal üljünk a Vespánkon úgy, hogy karunkkal nyújtózkodás nélkül, lazán elérjük a kormányt. Fontos, hogy a kormányba sose kapaszkodjunk, és ne is támaszkodjunk rá. A kormányt úgy tartsuk, hogy két ujjal a markolatot fogjuk át, két ujjunk pedig a fékkarokon pihenjen, és bármikor meghúzhassuk.

Combunkkal szükség esetén szorítsuk az ülést. Talpunk biztosan álljon a taposón, a lábunk menet közben sose lógjon, mert nem lesz mivel megtámaszkodnunk egy váratlan fékezésnél az előre esés, előre csúszás ellen. Tekintetünkkel, vezetés közben mindig a legmesszebbre nézzünk.
Próbáljuk ki az indexek működését is, hogy a forgalomban már oda se kelljen néznünk a használatukhoz.

Elindulás és haladás a robogóval
Indulás előtt állítsuk be a visszapillantókat. Akkor jó, ha a kormányt fogó karjainkból egy-egy csíkot látunk a tükrök belső részén belőlük. 
Először egy kis forgalmú utcán lassan tegyünk meg pár métert! Nagyon óvatosan bánjunk a gázzal, nehogy kifusson alólunk a gép! Bal kezünk finoman húzzaa hátsó fékkart, hogyha gyorsan indulna motorunk, azonnal tudjunk korrigálni. Érezzük, milyen gázadásra, hogy viselkedik robogónk! Lassítsunk, álljunk meg és tegyük le a lábunkat. Tapasztaljuk ki, milyen az egyensúlya, hogy reagál Vespánk, hol, hogyan fognak a fékek? Csak olyan sebességgel haladjunk, amiről biztonságosan meg tudunk állni.
Haladás közben nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljük a tükrökben a hátunk mögötti forgalmat. Ijesztő lehet, ha csak arra eszmélünk, hogy egy autó a "semmiből" jelentős sebesség különbséggel és érzésre pár centi oldaltávolságra, süvöltve előz bennünket, esetleg még meg is lökve oldalszelével!
Vezetés közben mindig azt tételezzük fel, hogy láthatatlanok vagyunk a többi szereplő számára! Egy robogó simán elfér az autók holtterében és biztos, hogy ütközésnél, pláne esésnél a motoros fog rosszabbul járni. Kereszteződésekben -még akkor is, ha nekünk van elsőbbségünk- ellenőrizzük, hogy az autós ránk néz és észre veszi, hogy jövünk. Különösen igaz robogózásnál az a közhely, hogy annak van elsőbbsége, akinek megadják.
A parkoló autókat olyan ívben kerüljük ki, hogy ha figyelmetlenül ránk nyitják az ajtót, ne akadjunk bele, ne kelljen elkapnunk a kormányt esetleg egy bennünket előző autó elé-alá navigálva.
Természetesen a robogósokra is vonatkozik -még ha Vespások is- a kötelező jobbra tartás. Azt tanácsoljuk, hogy ne teljesen az út szélén, inkább sávunk közepén, szélső egyharmadán motorozzunk két okból is: ha szűken előznek és leszorulunk, maradjon még a kerekek alatt aszfalt! Az utak széle ezen kívül általában kátyúsabb, és a kiskerekű robogóink úttartásának nem tesz jót, ha ezekbe hajtunk, mert nagy az elesés veszélye.

A kanyarokba főleg először, míg összeszokunk a Vespánkkal, óvatosan, kis sebességgel hajtsunk be! Kanyarodás előtt fékezzünk, ne amikor már benne vagyunk! Különösen fontos, hogy elsősorban a baloldali, hátsó féket használjuk, a jobboldali elsővel, csak szükség esetén rásegítsünk!
Az első kerék blokkolóra fékezése törvényszerűen csúnya eséshez vezet! Ahogy a motorosok mondják: az első fék hatékonyabb, de a hátsó biztonságosabb.

Gondoljunk arra is, hogy sziklás, erdős részeken pont a kanyarokban hordja az eső az aszfaltra a murvát, kavicsot, ott lesz egy olajfolt, vagy bandukol át éppen egy sün(!). Ezek egyike sem javítja a tapadást, ezért óvatosan indítsuk a manővert!
Az triviális, hogy a nedves út csúszósabb, de ezt még csak fokozza, amikor éppen elkezd esni az eső, és "elveri rajta a port". Ekkor különösen óvatosan kell vezetnünk.

Megállás

Megálláskor finoman lassítsunk a (baloldali) hátsó fékkel, szükség esetén segítsünk rá az elsővel. Kis sebességnél mindkét lábunkat vegyük le a taposóról és lógassuk-csúsztassuk, hogy ha kell azonnal letámaszkodhassunk.
Végül, a megállásnál nyugodtan használjuk az oldal letámasztót, de figyeljünk arra, hogy szilád talajt érjen! Nem csak a kavicsba, sárba tud belesüppedni, hanem szép lassan a megolvadó aszfaltba is nagy melegben, és Vespánk visszaérkezésünkkor az oldalára dőlve fog várni, a tulajdonosok pedig nagyon szomorúak lesznek.

A lezáróval nem csak a kerekeknél, hanem a taposó jobboldalán lévő, erre kialakított fém füllel is rögzíthetjük lámpaoszlophoz vagy más szilárd tárgyhoz a robogót.

Ha mindezekhez betartjuk a KRESZ 40 km/h maximális sebességhatárát, első robogózásunk, hogy fokozzuk: Vespázásunk bizonságos lesz, és nagy élményt fog adni! Jöhetnek a további, hosszabb túrák!



Kérdésem van, hozzá tennék: ciao@vespatura.hu