Tanácsok kezdő robogósoknak

A vespások tegeződnek és most már Te is az vagy! Az alábbi tanácsainkkal nem elrémiszteni szeretnénk a robogózástól, hanem azt, hogy egy kellemes élménnyel és főleg épen érj vissza. Lehet, hogy túlzónak tűnnek az alábbi intelmek egy 50-es robogóra, de tapasztalatunk szerint jobb félni...

Öltözet
50 ccm-es robogóra nem életszerű légzsákos bőrruhát húzni, pláne a nyári melegben. A másik véglet a gyakran látott flip-flop papucs - izompóló - fürdőnadrág öltözet, ami balesetvédelmi szempontból erősen megkérdőjelezhető.
Próbáljunk a kettő közötti, legalább egy erős szövetű farmert és karunkat, könyökünket védő felsőt, valamint zárt cipőt húzni. Mindig gondoljunk arra, hogy egy esésnél hány méter aszfalton csúszás után fogy el a bőrünk a csontig és tovább?
A bukósisak mindig legyen becsatolva, haladás közben pedig a plexi lehúzva. Napközben is, de különösen napnyugtakor nagy az esély hogy méhekkel, bogarakkal találkozunk és még 40-nel sem mindegy, hogy közvetlenül az arcunkon, szemünkben, vagy a plexin landolnak.
A protektoros bőr motoros kesztyű -amit ingyenesen adunk használatra- szintén kötelező viselet! Esésnél először ugyanis ösztönszerűen a kezünket tesszük le és nem baj, ha a tenyerünkön is megmarad a bőr, esetleg később még szükségünk lehet rá...

Testtartás
Vegyünk fel kényelmes vezetői ülés pozíciót! Egyenes háttal üljünk a Vespánkon úgy, hogy karunkkal nyújtózkodás nélkül, lazán elérjük a kormányt. Fontos, hogy a kormányba sose kapaszkodjunk, és ne is támaszkodjunk rá. A kormányt úgy tartsuk, hogy két ujjal a markolatot fogjuk át, két ujjunk pedig a fékkarokon pihenjen, és bármikor meghúzhassuk!
Combunkkal szükség esetén szorítsuk az ülést. Talpunk biztosan álljon a taposón, a lábunk menet közben sose lógjon, mert nem lesz mivel megtámaszkodnunk egy váratlan fékezésnél az előre esés, előre csúszás ellen. Tekintetünkkel, vezetés közben mindig a legmesszebbre nézzünk.
Próbáljuk ki az indexek működését is, hogy a forgalomban már oda se kelljen néznünk a használatukhoz.

Elindulás és haladás a robogóval
Indulás előtt állítsuk be a visszapillantókat. Akkor jó, ha a kormányt fogó karjainkból egy-egy csíkot látunk a tükrök belső részén belőlük. 
Először egy kis forgalmú utcán lassan tegyünk meg pár métert! Nagyon óvatosan bánjunk a gázzal, nehogy kifusson alólunk a gép! Bal kezünk finoman húzza a hátsó fékkart, hogyha gyorsan indulna motorunk, azonnal tudjunk korrigálni. Érezzük, milyen gázadásra, hogy viselkedik robogónk! Lassítsunk, álljunk meg és tegyük le a lábunkat. Tapasztaljuk ki, milyen az egyensúlya, hogy reagál Vespánk, hol, hogyan fognak a fékek? Csak olyan sebességgel haladjunk, amiről biztonságosan meg tudunk állni.
Haladás közben nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljük a tükrökben a hátunk mögötti forgalmat. Ijesztő lesz, ha egyszer csak arra eszmélünk, hogy egy autó a "semmiből" jelentős sebesség különbséggel és érzésre pár centi oldaltávolságra, süvöltve előz bennünket, esetleg még meg is lökve oldalszelével!
Vezetés közben mindig azt tételezzük fel, hogy "láthatatlanok" vagyunk a többi szereplő számára! Egy robogó simán elfér az autók holtterében és biztos, hogy ütközésnél, pláne esésnél a motoros fog rosszabbul járni. Kereszteződésekben -még akkor is, ha nekünk van elsőbbségünk- ellenőrizzük, hogy az autós ránk néz és észre veszi, hogy jövünk. Különösen igaz robogózásnál az a közhely, hogy annak van elsőbbsége, akinek megadják.
A parkoló autókat olyan ívben kerüljük ki, hogy ha figyelmetlenül ránk nyitják az ajtót, ne akadjunk bele, ne kelljen elkapnunk a kormányt esetleg egy bennünket előző autó elé-alá navigálva.
Természetesen a robogósokra is vonatkozik -még ha Vespások is- a kötelező jobbra tartás. Azt tanácsoljuk, hogy ne teljesen az út szélén, inkább sávunk közepén, szélső egyharmadán motorozzunk két okból is: ha szűken előznek és leszorulunk, maradjon még a kerekek alatt aszfalt! Az utak széle ezen kívül általában kátyúsabb, és a kiskerekű robogóink úttartásának nem tesz jót, ha ezekbe hajtunk, mert nagy az elesés veszélye.
Ha többen motorozunk és egymást követjük, egy kicsit jobbra, vagy balra haladjunk az előttünk haladóhoz képest, hogy ha hirtelen fékez és későn kapcsolunk, fe fussunk bele hátulról.
A kanyarokba főleg először, míg összeszokunk a Vespánkkal, óvatosan, kis sebességgel hajtsunk be! Kanyarodás előtt fékezzünk, ne amikor már benne vagyunk! Különösen fontos, hogy elsősorban a baloldali, hátsó féket használjuk, a jobboldali elsővel, csak szükség esetén rásegítsünk!
Az első kerék blokkolóra fékezése törvényszerűen csúnya eséshez vezet! Ahogy a Vespások mondják: az első fék hatékonyabb, de a hátsó biztonságosabb.
Gondoljunk arra is, hogy sziklás, erdős részeken pont a kanyarokban hordja az eső az aszfaltra a murvát, kavicsot, ott lesz egy olajfolt, vagy bandukol át éppen egy sün(!). Ezek egyike sem javítja a tapadást, ezért óvatosan indítsuk a manővert!
Az triviális, hogy a nedves út csúszósabb, de ezt még csak fokozza, amikor éppen elkezd esni az eső, és "elveri rajta a port". Ekkor különösen óvatosan kell vezetnünk.

Megállás
Mindig tartsunk biztonságos követési távolságot! Megálláskor finoman lassítsunk a (baloldali) hátsó fékkel, szükség esetén segítsünk rá az elsővel. Kis sebességnél mindkét lábunkat vegyük le a taposóról és lógassuk-csúsztassuk, hogy ha kell, azonnal letámaszkodhassunk.
Végül, a megállásnál nyugodtan használjuk az oldal letámasztót, de figyeljünk arra, hogy szilád talajt érjen! Nem csak a kavicsba, sárba tud belesüppedni, hanem szép lassan a megolvadó aszfaltba is nagy melegben, és Vespánk visszaérkezésünkkor az oldalára dőlve fog várni, a tulajdonosok pedig nagyon szomorúak lesznek.
A lezáróval nem csak a kerekeknél, hanem a taposó jobboldalán lévő, erre kialakított fém füllel is rögzíthetjük lámpaoszlophoz vagy más szilárd tárgyhoz a robogót.

Ha mindezekhez betartjuk a KRESZ 45 km/h maximális sebességhatárát, első robogózásunk, hogy fokozzuk: Vespázásunk bizonságos lesz, és felejthetetlen élményt fog adni. Jöhetnek a további, hosszabb túrák! 


Ha mégis esésre kerülne sor
Ha a hátsó kerék csúszik meg, viszonylag könnyen tudunk korrigálni a kormánnyal és testsúlyunk áthelyezésével. A nagy baj akkor van, ha a síkos út, vagy erős, első kerékre ható fékezés miatt az kicsúszik a motor alól. Ekkor szinte elkerülhetetlen az esés! Egyetlen dolgot tehetünk: ne engedjük el a kormányt, combunkkal szorítsuk az ülést, lábunkkal a taposó középső bordáját és így, "robogós pózban" dőljünk el. Meg fog védeni a kiálló kormány és karosszéria. Azonban ha kezünk, lábunk a motor alá kerül, sajnos súlyos sérülésre kell számítanunk.


Kérdésem van, hozzá tennék: ciao@vespatura.hu